Nézem a doktornőt, lágyan kövér, írok fel egy másikat (gyógyszert) mert úgy látom, van egy kis hasa, mondja, mondok valami olyasmit, hogy innen fentről, mármint, ahogy le tudok nézni magamra, elég nagynak tűnik, nem is leszek trendi soha. Úgy tesz, mint aki nem érti a végét, nem baj. Kényszeres gondolatok, ez a diagnózis, van rá Cipralex, de aztán otthon, nem merem bevenni, mert mi van, ha elmegy tőle a fantáziám, megszűnik. Nézem, nem szerepel a mellékhatások között, de azt azért mindenki tudja, hogy oda csak hazugságot írnak, hogy az átlag reszkessen rendesen.